A kormány 4,5 milliárd forinttal plusz egy vadonatúj filmstúdióval támogatja Rákay Kálmán márciusi ifjakról szóló filmjét.
Minden idők leglátványosabb magyar kalandfilmjét ígérik, a minden idők legnagyobb költségvetéséből készülő mozija keretében. Azért mondjuk kíváncsi lennék, hogyha feltétel lenne a projekt megtérülése akkor belevágnának-e. Úgy könnyű filmeket csinálni, hogy nem feltétel megtérülés. A megtérülés annak a kifejezése, hogy hányan nézik meg és azok mennyit hajlandók érte fizetni. Nem egy bonyolult dolog. Ha ugyanis nem nézik meg és különösebb művészeti értéke sincs – mert ez utóbbi esetben még érthető, hogy a közösség adóforintokból támogatja -, akkor minek megcsinálni.
Ezen az elven működik az amerikai filmipar és talán kissé nagyobb a befolyása világ kulturális életére mint – tisztelet a kivételnek – uram-bátyám viszonyokra épülő magyarnak. Természetesen minden más, a magyar piac kicsi, a nyelvi korlátok is jelentősek ezért az állam részvétele a filmiparban érthető, de ez nem jelenti azt, hogy vissza kellene térni az állami filmgyártáshoz. Az állam nyújtson segítséget, kiegészítés formájában, ha ez indokolt, de ne finanszírozzon filmeket, pláné tömegfilmeket.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy Amerikában a stúdiórendszerben, mikor bíznának meg egy kezdő, a filmiparban semmit nem bizonyított emberre egy rekorköltségvetésű filmet. Valószínűleg itt is politikai indokokat kell keresni a háttérben, semmint szakmaiakat- És ez főleg, ami a szomorú.