A pedagógusok után most a vasutasok hirdettek sztrájkot, arra hivatkozva, hogy idén a tavalyi elmaradt béremelés kompenzálására lenne szükség. A kormány válasza szokás szerint, mint minden más esetben az, hogy jogtalan lenne egy sztrájk.
Ugye, ha az a kormányzati kommunikáció, hogy soha nem látott gazdasági sikereket ért el az ország a vezetésével, hogy előre megyünk és nem hátra, akkor joggal merül fel azokban a csoportokban, akik ezt nem érzik a bőrükön, hogy ebből nekik is járna. A baj az, hogy az ország nem megy előre, hanem legfeljebb helyben topog. A kormány politikája pontosan arra épít, hogy egyes érdekcsoportoktól átcsoportosít pénzeket másokhoz. Nagyjából ugyanazt a tortát szabdalja, csak máshogy. Ezért egyeseknek tényleg úgy tűnhet jobb és más a mostani helyzet, miközben mások fizetik meg ennek az árát.
Ezt láthatjuk a kamatstop, az árstop és egyéb más intézkedésekben, ennek köszönheti gazdagodását a sok oligarcha. Amikor csak úgy szórja támogatóinak a pénzt a kormány, joggal merül fel sokakban a kérdés, ők miért nem részesednek, akár csak a minimális mértékben is, ezáltal egymás ellen fordítva rétegeket. Mivel az eddigi osztogatásoknak is a forrása jobbára hitel ezért, nem is lehet mindenki minden igényét kielégíteni.
Ezért várhatóan növekedni fog a sztrájkokban megmutatkozó társadalmi elégedetlenség, akárminek is ítéli a kormány.