Magyarország jégtörő külpolitikát folytat – mondta még. Ez részben igaz is, de ahogy egyik oldalon a jeget töri, a másik oldalon befagyasztja. Ma már az ország a nyugati szövetségi rendszer perifériáján helyezkedik el. Nem is csoda, hogy a kormányfő a választási kampányra időzítve képtelen egyetlen nyugati vezető politikust kétoldalú tárgyalásra rávenni.
Erre csak Putyin elnök volt hajlandó, aki viszont a magyar kormányfőt biodíszletnek tekintette és több alkalommal is látványosan megalázta. Putyinnak kapóra jött egy NATO-tagország látványos törleszkedése.
A miniszterelnök másik fontos kijelentése volt, hogy a gazdasági eredmények cáfolják a korrupciós vádakat. Egyrészt a korrupciónak meg egy esetleges gazdasági növekedésnek semmi köze egymáshoz. Gazdagodhat a felső 10% miközben az összes többi réteg helyben topog, akkor is az egész közösség gazdagodik statisztikailag. Ez a helyzet Magyarországon is. Másodszor a gazdasági növekedés a tavalyi évben arra volt jó, hogy megközelítsük a 2019-es évet. Nem a kormány hibája a 2020-as 5,5%-os visszaesés, hanem a Covidé, de akkor is a múlt évben csak a visszanyertük a korábbi vesztességet. Ezért sincs tartalék a rendszerben. Így a választási osztogatás inkább fosztogatás, vagyis hitelre történhet csak. Jól látszik ez az ország eladósodottságán.
Tehát sem tekintély, sem korrupciómentesség, sem gazdasági növekedés. Lassan át lehetne nevezni a péntek reggeli interjúk címét a fele sem igazra.