A Moszkvai Nagyfejedelemség kora óta Oroszország azt hirdeti, hogy ő a civilizáció letéteményese és területszerzései kizárólag a vallás, a fejlettebb kultúra elmaradott népekkel történő megismertetése érdekében folyik. Ebbe illeszkedett a kommunista ideológia is. Ezért kell fegyverkezni, ezért kell az erőszak kultusza, ezért kell áldozatot hozni az embereknek, hogy rosszabbul élnek. Ezért az orosz nép és kultúra különleges. Így válik érthetővé, hogy mindenki, aki ellenük van, az a gonosz, aki mindenre képes.
Mivel különleges nép az orosz, a szláv ezért aztán ők egyfajta übermenschek, a hitleri gondolatnak megfelelően. Ezért nem lehet elengedni egyszer már megszerzett területeket. És csak ezért lehet csak rájuk veszélyes betegségeket, baktériumokat kitenyészteni.
Nyugaton, ha nem is ebben a formában, de Samuel P. Huntington könyve óta a civilizációk háborújaként nevezik ezt a jelenséget. Minden civilizáció a túlélésért küzd ezért elkerülhetetlen az összecsapásuk.
Csak, hogy ezek a gondolatok alapvetően hibásak, mert nem az emberi faj egyetemlegességéből indulnak ki. És igen, természetesen a hagyományok, amelyek nagyban befolyásolják egyes közösségek, államok működését lehetnek mások, de az emberi törekvések saját létfenntartásukra közös a világon mindenütt. Az orosz anyák szíve is beleszakad, ha huszonéves fiúk haláláról kapnak hírt, akár több ezer kilométerről. Igenis, ha rajtuk múlna a fiúk nem menne háborúba, hanem otthon maradna, dolgozna, családot alapítana.
Ezek a háborúk, az ellenségek felmutatása egyedül a hatalmon lévők érdeke, hogy azt tudják elhitetni a társadalommal, hogy ha ők nem lennének a helyükön, akkor jönne a gonosz és elpusztítana mindent, főleg a hagyományaikat. Aztán ha háborúba torkollik egy ellenségeskedés, az meg azért jó, mert a belső gondokról, az igazán lényeges dolgokról – hogy hogy élnek az emberek – elterelik a figyelmet, és ha még győznek az dicsőséget és anyagi lehetőségeket jelent az élet javítására, a hatalom fennmaradására.
Szó sincs arról, hogy az oroszok, kínaiak arra lennének genetikailag programozva, hogy elnyomásban éljenek, éppen úgy ahogy az európaiak és amerikaiak sem. Európában sem volt elképzelhető sokáig az abszolút monarchiák nélküli élet. Csak a történelem alakult máshogy itt meg ott, aminek részbeni oka természetesen kereshető a hagyományokban, vagy az újra való nyitottság hiányában, az attól való félelemben. De kétsége ne legyen senkinek a világ fejlődése a szabad piacgazdaságokra alapuló társadalmak felé tart.
És ha addig még sok szenvedés is vár ezekre a népekre, és rengeteg áldozat, de például az ukrajnai háború ezt a folyamatot fogja felgyorsítani.