Kiderült, hogy a Völner-ügyben érintett Schadl György nagyüzemben intézett egyetemi vizsgákat.
A végrehajtói kamara volt elnöke Schadl György megbízásból az ország számos egyetemén intézett vizsgákat rokonoknak, fontos embereknek, akadályba sehol sem ütközött. A múltban számtalan anyag készült a felősoktatás színvonalának emelésére, a minőség fejlesztésére, amelyekhez valószínűleg komplett erdők kiirtására volt szükség. A jelenlegi kormány alatt is, a jelenlegi felelős miniszter irányításával is, de korábban is. De persze a végrehajtás már sokakat nem érdekelt.
Ugyanis a felsőoktatás minősége nem ott dől el. Hanem eldől az órákon, hogy egyáltalán azokat megtartják-e, az tartja-e meg, akinek azt kell, eldől a vizsgákon, amelyek arról szólnak-e, hogy felmérje a hallgató tudását vagy arról, ki mennyire ügyes kavarásban puskázásban. Sajnos a magyar felsőoktatásban ezek az alapok nem működnek. Ahogy nem működtek a gazdasági működésüket tekintve sem az alapok, hogy ne fiktív fedezetre költsenek, hogy a foglalkoztatási szabályok be legyenek tartva. Igaz fontos az autonómia, de a szabályok betartásával. Ahol ugyanis a gazdálkodás rendben van, ott az egész intézmény működése is rendben lesz. Ott ugyanis a tisztesség lesz az alapérték az oktatásban és a vizsgáztatások során is. És akkor lesz éértéke a diplomának.
Szemben az igazságügy-miniszter álláspontjával az alapítványi kiszervezés ezen a helyzeten nemhogy javítani nem fog, de sokat ront. Ugyanis még zártabb lesz a rendszer, belterjes, még kevésbé átlátható. A kuratóriumok teletűzdelve csomó hozzá nem értő emberrel, még kevésbé fog kontroll szerepet játszani, még a korábbi minisztériumi rendszerhez képest is. Most gondoljuk el, hogy mondjuk a volt igazságügy-miniszter egyszerre Európa parlamenti képviselő, rektor és kuratóriumi tag egy másik egyetemen. Mit fog kuratóriumi tagként csinálni? Megszavazza, amit elébe tesznek? Ez a cél, hogy ne legyen semmi kontroll? Ez fogja a minőséget elhozni? Aligha, hanem a Schadl Györgyhöz hasonló vigécek aranykorát fogja elhozni.